Fontana dei Quattro Fiumi
A Fontana dei Quattro Fiumi, azaz a Négy folyó szökőkútja Róma egyik ékszerdobozát, a Piazza Navonát díszíti. A téren három barokk szökőkút is áll, melyek közül ez a szökőkút a legnagyobb. X. Ince pápa megrendelésére épült. 1651-re készült el Gian Lorenzo Bernini tervei alapján.
A megbízásért minden bizonnyal a barokk korszak két legkiválóbb római művésze harcolt, Giovanni Lorenzo Bernini és Francesco Borromini. Sajnos nem maradt fent egyértelmű forrás, hogy miként győzött Bernini, azonban mivel a rómaiakat és később a turistákat is érdekelte a kérdés, különböző történeteket lehet hallani.
Egyesek szerint Bernini némiképp „segített”, hogy biztosan az ő javára döntsön őfelsége, mikor az általa megálmodott mű másfél méteres, ezüstből készült makettjét X. Ince pápa sógornőjének ajándékozta, a híres-hírhedt Donna Olimpia Pamphiljnak. Reménye, hogy a hölgy közbenjár az érdekében, beigazolódott. Közismert volt ugyanis, hogy a sógornő nagy befolyással bír az egyházfő felett. Végül tehát Bernini kapta meg a munkát, értékes ajándékának köszönhetően.
Hasonló, ám mégis más az a legenda, amit Bernini életrajzírója Filippo Baldinucci ír le 1682-ben Bernini élete című művében. Eszerint mikor a pápa elhatározta, hogy az obeliszket, amit Caracalla hozatott Rómába, a Piazza Navonára helyezteti át, a kor legnevesebb római építészeivel készíttetett terveket. Azonban Berninit fel sem kérte. Niccoló Ludovisi herceg, akinek a felesége a pápa unokahúga volt, meggyőzte Berninit, hogy készítsen egy modellt. Titokban elintézte, hogy a Palazzo Pamphilj azon szobájába helyezzék el, amin a pápának át kellett haladnia. Amikor az étkezésnek vége lett és a szobába ért, meglátta a nemes alkotást és elakadt a lélegzete. A pápa, akinek híresen éles ítéletei és gőgös ötletei voltak, miután megcsodálta a modellt, ezt mondta: ’’Ez csalás… muszáj lesz Berninit alkalmaznunk. Azoknak, akik ellenzik ezt, és nem szeretnék, hogy Bernini tervei alapján készüljön a szökőkút, vigyázniuk kell, hogy ne lássák.”
A Fontana dei Quattro Fiumi, azaz a Négy folyó szökőkútja Róma egyik ékszerdobozát, a Piazza Navonát díszíti. A téren három barokk szökőkút is áll, melyek közül ez a szökőkút a legnagyobb. X. Ince pápa megrendelésére épült. 1651-re készült el Gian Lorenzo Bernini tervei alapján.
A megbízásért minden bizonnyal a barokk korszak két legkiválóbb római művésze harcolt, Giovanni Lorenzo Bernini és Francesco Borromini. Sajnos nem maradt fent egyértelmű forrás, hogy miként győzött Bernini, azonban mivel a rómaiakat és később a turistákat is érdekelte a kérdés, különböző történeteket lehet hallani.
Egyesek szerint Bernini némiképp „segített”, hogy biztosan az ő javára döntsön őfelsége, mikor az általa megálmodott mű másfél méteres, ezüstből készült makettjét X. Ince pápa sógornőjének ajándékozta, a híres-hírhedt Donna Olimpia Pamphiljnak. Reménye, hogy a hölgy közbenjár az érdekében, beigazolódott. Közismert volt ugyanis, hogy a sógornő nagy befolyással bír az egyházfő felett. Végül tehát Bernini kapta meg a munkát, értékes ajándékának köszönhetően.
Hasonló, ám mégis más az a legenda, amit Bernini életrajzírója Filippo Baldinucci ír le 1682-ben Bernini élete című művében. Eszerint mikor a pápa elhatározta, hogy az obeliszket, amit Caracalla hozatott Rómába, a Piazza Navonára helyezteti át, a kor legnevesebb római építészeivel készíttetett terveket. Azonban Berninit fel sem kérte. Niccoló Ludovisi herceg, akinek a felesége a pápa unokahúga volt, meggyőzte Berninit, hogy készítsen egy modellt. Titokban elintézte, hogy a Palazzo Pamphilj azon szobájába helyezzék el, amin a pápának át kellett haladnia. Amikor az étkezésnek vége lett és a szobába ért, meglátta a nemes alkotást és elakadt a lélegzete. A pápa, akinek híresen éles ítéletei és gőgös ötletei voltak, miután megcsodálta a modellt, ezt mondta: ’’Ez csalás… muszáj lesz Berninit alkalmaznunk. Azoknak, akik ellenzik ezt, és nem szeretnék, hogy Bernini tervei alapján készüljön a szökőkút, vigyázniuk kell, hogy ne lássák.”
Mások így vélekednek az esetről: A pápa pályázatot hirdetett ki, hogy megtalálja azt a művészt, aki a legcsodálatosabb kutat álmodja meg. Bernini nem nevezhetett, mert az előző pápai családdal közeli kapcsolatban állt. Ám ő nem hagyta ennyiben a dolgot, elkészítette ő is a pályamunkát a pápa tudta nélkül, aki mikor meglátta a terveket rögtön Berninit kérte fel a feladatra.
Olyanok is akadnak, akik úgy gondolják, hogy a pápa először Francesco Borrominit kérte fel a tervek elkészítésére, de így vagy úgy, végül mégis Berninié lett a megbízás.
X. Ince pápa a Pamphilj családból származott, palotája a Piazza Navonán állt, így a szökőkutat is oda építették, hogy a palotából ráláthasson. Akkoriban ez volt Róma egyik legmocskosabb környéke, ezért döntött úgy a pápa, hogy megpróbálja szebbé tenni a teret. A szökőkutak nem véletlenül lettek olyan sikeresek, a víz csillogó játéka a márványon elbűvölte a római lakosokat, és mikor a szükség úgy hozta, remek lehetőséget kínáltak arra, hogy biztonsági vizet vigyenek haza. A szökőkút a tér közepén helyezkedik el. Egészen addig azon a helyen egy négyszögletes vályú volt, ami a lovak itatóhelyéül szolgált.
Olyanok is akadnak, akik úgy gondolják, hogy a pápa először Francesco Borrominit kérte fel a tervek elkészítésére, de így vagy úgy, végül mégis Berninié lett a megbízás.
X. Ince pápa a Pamphilj családból származott, palotája a Piazza Navonán állt, így a szökőkutat is oda építették, hogy a palotából ráláthasson. Akkoriban ez volt Róma egyik legmocskosabb környéke, ezért döntött úgy a pápa, hogy megpróbálja szebbé tenni a teret. A szökőkutak nem véletlenül lettek olyan sikeresek, a víz csillogó játéka a márványon elbűvölte a római lakosokat, és mikor a szükség úgy hozta, remek lehetőséget kínáltak arra, hogy biztonsági vizet vigyenek haza. A szökőkút a tér közepén helyezkedik el. Egészen addig azon a helyen egy négyszögletes vályú volt, ami a lovak itatóhelyéül szolgált.
A szökőkút alapját mészkősziklák alkotják, amin a négy folyó istene helyezkedik el. Középen egy egyiptomi obeliszk magasodik, aminek a tetején a Pamphilj család szimbóluma, egy galamb foglal helyet csőrében egy olajágat tartva. Bernininek mérnöki pontossággal kellett kiszámítania, hogy a barlangszerű talapzaton megálljon az obeliszk, aminek lábánál négy fehér márvány férfialak helyezkedik el, amelyek a négy kontinenst, és azok folyóit szimbolizálják. A Rio de la Plata Amerikát, a Gangesz Ázsiát, a Nílus Afrikát és a Duna Európát. A pápa hatalmát szimbolizálja, hogy mindegyik folyó istene rémülten, elterülve fogja körbe az obeliszket. Nem maradhatott le szoborcsoportról a megbízást adó X. Ince pápa címere sem, így az is megtalálható a szökőkúton.
Bernini a reneszánsz geográfusok beszámolói alapján ábrázolta a négy nagy folyó istenét, növényeit és állatait. Minden folyót szimbolizáló férfialak környékén felfedezhető valamilyen növény és állat, ami az adott környezetet jellemzi. A szobor nyugati oldalán, a Duna mentén egy ló áll vágtára készen, felemelt mellső lábakkal. A mű északi sarkában kaktuszokat és egy kicsit furcsa krokodilt pillanthatunk meg, ezek a Rio de la Plata mellett vannak. A sziklák közül egy oroszlán bukkan elő a keleti oldalon, aki minden bizonnyal egy afrikai pálma tövében szeretne inni. A Gangesz vidékét pedig egy sárkány jelképezi. A víznyelő funkcióját is állatok töltik be, egészen pontosan a medencében nyitott szájjal úszó tengeri kígyó és delfin. Mikor körbejárjuk a szökőkutat még számtalan fát és növényt fedezhetünk fel, amik a sziklák közt bújnak meg, és a vízből emelkednek ki.
Az istenek is elárulják kilétüket. A Duna istene pápai szimbólumot tart a kezében, hiszen ez a nagy folyó van legközelebb Rómához. A Rio de la Plata istene érméken ül, a spanyol plata szó jelentése ezüst, ez Amerika gazdagságára utal. Emellett megfigyelhetjük azt is, hogy olyan mintha a folyó istene egy kígyótól félne, ez azt szimbolizálja, hogy az amerikaiak féltek, hogy az európaiak kifosztják őket. A Nílus forrását akkoriban még nem ismerték, ezért a folyót jelképező férfi fejét lepel borítja. A Gangesz istene pedig egy hosszú evezőt tart a kezében, ami a folyó hajózhatóságára utal.
Az istenek is elárulják kilétüket. A Duna istene pápai szimbólumot tart a kezében, hiszen ez a nagy folyó van legközelebb Rómához. A Rio de la Plata istene érméken ül, a spanyol plata szó jelentése ezüst, ez Amerika gazdagságára utal. Emellett megfigyelhetjük azt is, hogy olyan mintha a folyó istene egy kígyótól félne, ez azt szimbolizálja, hogy az amerikaiak féltek, hogy az európaiak kifosztják őket. A Nílus forrását akkoriban még nem ismerték, ezért a folyót jelképező férfi fejét lepel borítja. A Gangesz istene pedig egy hosszú evezőt tart a kezében, ami a folyó hajózhatóságára utal.
Igen hosszú múltra tekint vissza a tér, melyen a szökőkút áll, így érdemes erről is tudni. Róma történelmi központjában helyezkedik el a Piazza Navona. 86-ban nyílt meg egy nagy vízi ütközettel a tér helyén a Circo Agonale, ami Titus Flavius Domitianus római császár stadionja volt. Ez a stadion nagyobb volt, mint a Colosseum, 270 m hosszú és 55 m széles, körülbelül 33 000 ember fért el benne. Legfőképp ünnepségekre és sporteseményekre használták. Neve nagy valószínűséggel az ókori stadion nevének fokozatos torzulásából származik. Az agone görög kifejezés a közönség előtt rendezett játékot, küzdőteret jelent. A középkorban is használták még, a stadionban lovas versenyeket rendeztek, az árkádok alatt pedig boltok, műhelyek üzemeltek.
Azért ilyen hosszú, ovális alakú, mert mikor a 15. században a stadion helyét lekövezték az így kialakuló tér megőrizte az aréna alakját.
A reneszánsz idején fantasztikus karneváloknak és ünnepségeknek adott helyet. Később sem lett csendesebb a környék, 1477-ben IV. Sixtus pápa a piacot ide helyeztette át a Capitoliumról.
1520-ban ezen a téren hirdették ki a Luther Mártont kiközösítő ítéletet és a műveit is itt égették el.
1653-ban X. Ince pápa bevezette a Festa del Lagót, az ókori római vízi játékok utódját. Augusztus szombatjain és vasárnapjain elárasztották a szökőkutak vizével a teret, amelyben a forró nyári napokon hűsölni és játszani lehetett (bár biztosan nem volt túl higiénikus…).
Azért ilyen hosszú, ovális alakú, mert mikor a 15. században a stadion helyét lekövezték az így kialakuló tér megőrizte az aréna alakját.
A reneszánsz idején fantasztikus karneváloknak és ünnepségeknek adott helyet. Később sem lett csendesebb a környék, 1477-ben IV. Sixtus pápa a piacot ide helyeztette át a Capitoliumról.
1520-ban ezen a téren hirdették ki a Luther Mártont kiközösítő ítéletet és a műveit is itt égették el.
1653-ban X. Ince pápa bevezette a Festa del Lagót, az ókori római vízi játékok utódját. Augusztus szombatjain és vasárnapjain elárasztották a szökőkutak vizével a teret, amelyben a forró nyári napokon hűsölni és játszani lehetett (bár biztosan nem volt túl higiénikus…).
A Fontana dei Quattro Fiumi mellett még két másik szökőkutat csodálhatunk meg, melyeket Giacomo della Porta épített. A tér északi felén található a Fontana di Neptuno, magyarosan a Neptun-kút, a délin a Fontana del Moro, azaz a Mór-kút. Ezekre most nem térek ki részletesebben, de természetesen ezekre is érdemes egy-egy pillantást vetni, ha a Piazza Navonán jár az ember.
Több figyelemre méltó épület is itt áll. A Sant’Agnese in Agone templomot 1652-ben rendelte meg X. Ince pápa és az építkezés 18 éven keresztül zajlott. X. Ince pápát ebben a templomban temették el a főoltár alá. A homlokzatát Borromini tervezte. A névadóját, Szent Ágnest épp a templom helyén a 4. században, Domitianus arénájában meztelenre vetkőztették a legenda szerint. Ám az akkor 13 éves lánnyal csoda történt, a haja hirtelen megnőtt, így gyorsan eltakarva testét. A rómaiakat kevésbé nyűgözhette le a csoda, ugyanis ezután a lányt lefejeztették.
Több figyelemre méltó épület is itt áll. A Sant’Agnese in Agone templomot 1652-ben rendelte meg X. Ince pápa és az építkezés 18 éven keresztül zajlott. X. Ince pápát ebben a templomban temették el a főoltár alá. A homlokzatát Borromini tervezte. A névadóját, Szent Ágnest épp a templom helyén a 4. században, Domitianus arénájában meztelenre vetkőztették a legenda szerint. Ám az akkor 13 éves lánnyal csoda történt, a haja hirtelen megnőtt, így gyorsan eltakarva testét. A rómaiakat kevésbé nyűgözhette le a csoda, ugyanis ezután a lányt lefejeztették.
A Pamphilj család palotája emellett a templom mellett áll. Ebből a családból származott X. Ince pápa is. A palotát Girolamo Rainaldi tervezte, és 1644 és 1650 között épült fel. Egy Pietro de Cortona-freskó is díszíti az épületet, amelyben ma a brazil nagykövetség működik.
A San Giacomo degli Spagnuoli, a spanyolok nemzeti temploma a tér keleti felén helyezkedik el. Ez előtt a templom előtt égették el Luther Márton írásait.
A Santa Maria dell’ Anima és a Santa Maria della Pace templom is ezen a téren található.
Ma az egyik legnyüzsgőbb tér Rómában, rengeteg kávézó és étterem csábítja pihenésre a városnézésben elfáradt turistákat. Napközben is érdemes leülni egy kávézó kinti asztalához iszogatni és a sürgés-forgást szemlélni. Azonban az mindenképpen kihagyhatatlan, ha valaki Rómában jár, hogy kilátogasson a térre este is. Az éjszakai fények és a hangulat csodálatos. Sötétedés után zenészek és mutatványosok szórakoztatják az érdeklődőket, az éttermek és a kávézók pedig vidám turistákkal telnek meg.
A San Giacomo degli Spagnuoli, a spanyolok nemzeti temploma a tér keleti felén helyezkedik el. Ez előtt a templom előtt égették el Luther Márton írásait.
A Santa Maria dell’ Anima és a Santa Maria della Pace templom is ezen a téren található.
Ma az egyik legnyüzsgőbb tér Rómában, rengeteg kávézó és étterem csábítja pihenésre a városnézésben elfáradt turistákat. Napközben is érdemes leülni egy kávézó kinti asztalához iszogatni és a sürgés-forgást szemlélni. Azonban az mindenképpen kihagyhatatlan, ha valaki Rómában jár, hogy kilátogasson a térre este is. Az éjszakai fények és a hangulat csodálatos. Sötétedés után zenészek és mutatványosok szórakoztatják az érdeklődőket, az éttermek és a kávézók pedig vidám turistákkal telnek meg.
A rómaiak próbáltak magyarázatot találni az alakok testtartására, ők úgy gondolták, hogy a Nílus istenalakja azért van ilyen pózban, hogy ne kelljen látnia a Sant’ Agnese in Agone templomot, aminek homlokzatát Borromini tervezte. A Rio de la Plata istene pedig azért tartja fel a kezét, hogy ha összedőlne a templom, elkapja azt. Ebben azonban tévedtek, hiszen a szökőkút 1651-ben készült el, míg a Piazza Navonán álló templomon Borromini csak 1652-től dolgozott. Mindenesetre Borromini és Bernini híres rivalizálásán alapulva alakulhatott ki ez a legenda és az idegenvezetők a mai napig szívesen szórakoztatják ezzel az érdeklődőket.
Ha Rómában járunk, tömegközlekedéssel így juthatunk el a Piazza Navonára:
Buszjáratok: 62, 64, 70, 81, 87, 115, 116, 186, 492, 628.
Villamos: 8-as.
Legközelebbi metrómegálló: B vonal: Colosseo.
Ez a szökőkút inspirálta Francesco Robbát (1698 - 1757) a Robba szökőkút elkészítésekor, ami Ljubljanában, Szlovénia fővárosában áll (2006 óta a másolata).
Ha Rómában járunk, tömegközlekedéssel így juthatunk el a Piazza Navonára:
Buszjáratok: 62, 64, 70, 81, 87, 115, 116, 186, 492, 628.
Villamos: 8-as.
Legközelebbi metrómegálló: B vonal: Colosseo.
Ez a szökőkút inspirálta Francesco Robbát (1698 - 1757) a Robba szökőkút elkészítésekor, ami Ljubljanában, Szlovénia fővárosában áll (2006 óta a másolata).
A filmvásznat is meghódította a kút, megcsodálhatjuk az Angyalok és Démonok című filmben, amit Dan Brown regénye alapján készítettek.
Megpillanthatjuk A tehetséges Mr. Ripley című filmben.
Julia Roberts is a Piazza Navonán eszik fagylaltot miközben a Fontana dei Quattro Fiumi-t csodálja az Ízek, imák, szerelmek című filmben.
Persze ez biztosan nem pótolja a látványt, amit akkor kapunk, ha személyesen ellátogatunk a Négy folyó szökőkútjához.
Írta: Adorján Fanni Vivien